Skip to content


A Basshunter-rejtély

Van ez a Basshunter gyerek, aki anno arról lett híres, hogy egy programnak (vagyis hát botnak, hogy teljesen precízek legyünk) írt szerelmes dalt. A net felkapta, ő meg sztár lett.

Szabi barátommal küldözgettük egymásnak a videóklipjeit, mert a zenéje bár szar, a videók viccesek. Főleg azért, mert nem csak úgy összedobták, kiküldték a menyust egy kamerával és egy mp3-as mobillal, hogy akkor most forgatás, hanem története van a dolognak. Ráadásul több videón átívelő szálról beszélünk, komoly forgatókönyvről! Viszont megfejteni nem tudtuk, hogy mi a sorrend, mert egyrészt annyira azért nem érdekelte a dolog egyikünket sem, másrészt meg összevissza jöttek ki az “epizódok”, kicsit a Ponyvaregény történetvezetésére hajazva (popkultúrális utalás!).

De mivel karácsony van, én meg dolgozom, épp ráértem körülnézni, hogy akkor mégis hogyis van ez. Mi a sorrend, hogy áll össze ez a szerelmi háromszög, ki ölte meg JFK-t? Azt hiszem, összeraktam. Nem érzem 100%-osnak az eredményt, mert hiányzik egy részlet a történetből, de azért megtettem amit tudtam.

Nostehát, lássuk, hogy is áll össze a zenetörténelem legmonumentálisabb videóklip-sagája! (A zene szar, előre szóltam.)

Na, itt van egy hiányzó láncszem, nem tudjuk meg, hogy (a korábban egyébként pornószínészi babérokra törő) Aylar Lie pasija hogy került ki a pixisből. Valószínűleg lefigyelte a dj-gyereket (aki – amint a sasszeműek észrevehették, Jonas barátunk!), és lepippantotta a backstage-ben, amit pedig meglátott az embere. Erre tudok hirtelen gondolni. Mindenesetre drámaszagot érzek a levegőben!

Itt tartunk most. Már csak egy hiányzó láncszem van ugye, de hogy az alkotók mikor fedik fel a titkot, nem tudni. Pedig biztos vagyok benne, hogy milliók várják a tudást!

Posted in Sound.

Megújult a fittedcaps.hu

Akik régóta olvasnak (vagy netalán ismernek) tudják, hogy szeretem a baseballsapkákat. Ezek közül is a méretre gyártott darabokat, amiket az angol fitted cap-nek hív. Ennek az idiotizmusomnak egy oldalt is szenteltem a globális intervebs hálózatán, a rendkívűl leleményes fittedcaps.hu domainen (játszott még a sapkabuzi.hu is, de azt végül elvetettem).

Írtam is róla annó, de amiért most megint szóba került az az, hogy a site megújult. Kapott új külsőt, a belsőt is lecseréltük (vagyis frissítettük), úgyhogy most szép, friss, ropogós a gyárek. Így néz ki:

fitted2

Szép, ugye? Perszehogy. Egy felvidéki komámat, JJbrutált illeti a dicséret, ő kreálta pár nap alatt ezt a szösszenet. Ráadásul a megújulással egyszerre a blog (mármint a fittedcaps, nem ez) feléledt rövid téli álmából, és ontja magából a jobbnál jobb sapkákat. Lessetek rá.

Posted in Blog.

Hello radiátor

Újra van fűtés a lakásban. Sőt, valószínűleg a lakás történelmében először működik mind a négy radiátor egyszerre. Nyár van, a hóesés megcsókolhatja a seggem!</ericcartman>

Posted in Life.

A 100 évesek

br11

Photo by Nándi

Posted in Life.

Lengyelország, te csodás

A Kultúrpalota, tele jobbnál jobb kávézókkal, klubokkal.

A Kultúrpalota, tele jobbnál jobb kávézókkal, klubokkal.

Na. Írok már valamit erről a lengyel túráról, ami jóformán lefedte a teljes múlt hetet. Defával a Turning Sounds névre hallgató kortárs vokális zenei őrületre eseményre utaztunk ki, ahol igazából csak Defának volt dolga, én jóformán nyaraltam (ha nem lett volna öt fok körül végig a hőmérséklet – de legalább hó nem esett).  A fellépés maga vasárnap este volt, de egész héten voltak próbák, valamint esténként néhány rendezvény is becsúszott. Kedden hajnalban indultunk, és következő hét hétfőjén szállt le a gép Ferihegyen. Az utolsó napot leszámítva, amikor kicsit eltévedtünk a városban, és már kicsit elegünk is volt, minden tökéletes volt.

Nagyon kedves embereket ismertünk meg a szervezők és a helyi beatboxer srácok személyében, szinte nem volt olyan kérésünk, amit ne teljesítettek volna. Szereztek lengyel telefont, hogy el tudjuk egymást érni amíg kint vagyunk, ne kelljen a roamingra költeni, megmutattak minden érdekesebb helyet a városban (najó, főleg az óvárosban), és ilyenek. Ráadásul szerencsénk is volt, mert pont azon a hétvégén volt a lengyel nemzeti beatbox bajnokság, amikor mi is kint voltunk, ami kiváló volt. Főleg az afterparty… 

A lengyel lányokról nem nagyon szólnék, aki járt már ott, vagy látott már random utcaképeket Lengyelországról, az tudja miről beszélek. Viszont a közlekedés az egy érdekes dolog arrafele. Ahogy megfigyeltem, csak a telizöld fogalmát ismeri a helyi kresz, így ha egy kétszer háromsávos úton balra akarsz kanyarodni, akkor meg kell várnod, amíg elmegy a szembejövő forgalom, és csak utána tudsz továbbhaladni. Ami azért a délutáni csúcsban szép baleset bír lenni, főleg villamossínekkel súlyosbítva.

A Varsói Magyar Intézet vendéglakásában laktunk, ami nagyszerű volt, talán jobb is, mint egy hotel. Terveztük, hogy főzünk valamit a vendéglátóinknak, de végül nem került rá sor, mert hát nem igazán tudtunk kitalálni olyan ételt, ami magyar, és még mi is el tudjuk készíteni (két konyhahuszárról van szó, ne felejtsük!) Az utolsó nap végül eljutottunk az Intézetbe is, aminek az aljában egy egész jó kis kávézó nyílt, ahol az év talán legjobb disznótorosát ettem. Minden nap van ugyanis menü, az alapanyagokat Magyarországról hozzák, és egy nagyon lelkes magyar testvérpár viszi az üzletet. Aki Varsóban jár, mindenképpen nézzen el oda. Meg egyébként is érdemes megnézni a várost, egy hétvége alatt bejárható, a kávézókban kapható sör, az óváros pedig gyönyörű. Laknék ott.

Posted in Travel.

Polska nadchodzimy!

Vagyis Poland, here we come!

És hogy miért is? Mert mint kiderült hétfőn, a jövő hét nagy részét a lengyel fővárosban töltöm majd Defával, a kétszeres magyar beatbox bajnokkal egyetemben. Utunk a Turning Sounds nevű fesztiválra vezet majd, ahol Defa fellép, workshopot vezet, mindent csinál, én pedig építem a kapcsolatokat a lengyel és a magyar beatbox között (de fellengzős!). Vagy mi.

Hogy mi lesz? Nem tudom. Érdekesnek hangzik a terv, amire felépül ez az egész dolog, de hogy mi valósul meg ebből, hát majd kiderül. Olyan lehet, mint a Roots & Routes itthon (amiben Defa egyébként szintén szerepet vállalt), tehetséges zenészek különböző stílusokból összeállnak, és összeraknak valami nagyon jót. És ennek leszünk mi részesei. De nem kell izgulnotok, én nem megyek egy hangszer közelébe se. Az kéne még az országimázsnak!

Posted in Travel.

Hatásvadász bejegyzés

Ma van a születésnapom.

Posted in Life.