Skip to content


Quest for the holy grape

A tegnapi rohangalas utan azt hittem, hogy rosszabb mar nem nagyon johet, de persze sikerult tevednem. A mai napra ugyanis borkostolast szerveztek nekunk kedves, profi vendeglatoink. Ez azt jelentette, hogy meg kellett jelennunk a parkoloban reggel fel tizkor, hogy buszra szallva elmenjunk ide. Mint tudjunk, time is very important in this country, so ezert meg lett mondva, hogy aki kesik, nem jon. Nem is kesett senki, ott volt mindenki aki akart jonni, ott voltak a buszok, es ott voltak a soforok is, meg dr. Eisen is ott volt. Csak eppen valamiert nem mentunk sehova. Egeszen negyed 11-ig. Mert mint tudjuk, time is very important.
Na sebaj, elindultunk valahogy, most mar baj nem lehet. Bar ott mar sejthettuk volna, hogy mi var rank, amikor azon kezdtek el beszelgetni a buszsoforok (Sleepy Brown es mr. Abrosz – majd a kepeken meglatjatok, hogy miert ez lett a neve), hogy mikeppen jutnak ki a campus teruleterol. Jelzem, ekkor kb. 100 metert tettunk meg csak meg. Jol indult. Egy to partjara mentunk, ahol ez a winery talalhato. A tavat meg is talaltuk valahogy (nem volt egyszeru). Csak eppen a masik oldalan sikerult vegigmennunk, mint ahol a pince van, igy az amugy – allitolag – masfel oras utat sikerult harom ora alatt abszolvalni. Szoval megerkeztunk, kihoztak harom fele bort, azokat iszogattuk, meg voltak szendvicsek, miegymas… Aztan, hogy a hangulat is jo legyen, ket uveggel taraztunk, es nekikezdtunk lefojtani az utazast (es egyben felkeszulni az elottunk allo hatalmas kihivasra – a hazautra). A masodik uveg elfogyasztasa a buszon tortent mar meg, eleg viccesen nezhettunk ki borospoharral egy iskolabuszban. Meg jo, hogy nem allitott meg a rendor.
A visszaut mar alig tartott tovabb ket oranal, persze itt is sikerult eltevedni egyszer, de szerencsere mr. Abrosz hamar javitotta a hibat, alig kerult 20 percunkbe ez a kis trip. Ha fel tiztol szamolom, akkor utaztunk ot orat ezeken a rohadtul kenyelmes buszokon (muborules for prezident!) nagyjabol 4-5 kis pohar borert es ket szendvicsert. Meg szerencse, hogy megoldottuk okosba, mert kulonben lazadas lett volna.
Hogy megerte-e? Nem tudom, ezen meg gondolkodnom kell…

Fotok erre.

Megosztod:
  • blogtercimlap
  • Linkter
  • Propeller
  • Facebook
  • del.icio.us
  • YahooMyWeb
  • co.mments
  • Technorati
  • Google
  • Internetmedia
  • description

Posted in Travel, USA.

0 Responses

Stay in touch with the conversation, subscribe to the RSS feed for comments on this post.

You must be logged in to post a comment.