Die Hard 3.9

Nem is tudom, mikor voltam utoljára moziban. Talán fél éve? Valahogy így. Ezt a szilenciumot a mai este folyamán Bruce bácsi nyugdíjas eposzával, a Die Hard 4-el oldottuk fel.
Hát, egy élmény volt. Bruce még mindig viccesen néz ki, még mindig jobban bírja, mint a terminátor, és még mindig nagyon laza. Kb. ezzel le lehet írni az egész filmet. 2007 van ugye, tehát nem holmi karácsonyi reptéri terroristák vagy éppen toronyugrók alakítják az ellent, hanem maga a szájbervilág. Ha van egy számítógéped, le tudod bénítani az egész országot (plusz a világot, de hát amerikában az kit érdekel, hogy mi lesz más országokkal, ugye…) Ennek ellenére több robbanás meg ütközés meg mit tudom én mi van még a filmben, mint az első három részben összesen. És ezek igen viccesek is. Legalábbis mi elég sokat röhögtünk a filmen, különösen az ugribugri hülyegyerek humoros gonoszéknál, aki olyan dolgokat csinált már, amiket még normális ember nem nagyon látott (pl. az új James Bond is ezt nyomja a legutolsó kémfilm első húsz percében, amikor üldözi a gazt, már akkor is gáz volt).
De John barátunk mindent túlél és mindenkit megöl. Túléli, hogy kilőnek a segge alól egy kamiont, és aztán ráesik egy vadászgép plusz 200 tonna felüljáró. De azt is túléli, hogy kiugrik egy uszkve 80 mérfölddel száguldó rendőrautóból és egy Volvo hátának csapódik (a rendőrautó egyébként – teljesen természetes módon – egy bódénak nekiszaladva nem letarolta azt, hanem ugratónak felhasználva eltalálta a helikoptert, ami ott állt és várta rendőrünket, hogy szitává lője utasa). Mondom, termitátor hozzá képest ipari tanuló. A film maga egyébként vállalható, egyszer megnézhető. Főleg, ha vígjátékként üli végig az ember, mert elég sok olyan jelenet van benne, ami erre késztet minket.
Jövő héten meg jön a Simpsons végre, felirattal. Ha fele ennyire vicces film a kínai sárga család filmje, mint ez, akkor már rosszul nem fogunk szórakozni.