Skip to content


A királyi posta, mint olyan

Rendelek dolgokat a netről már egy ideje, és mindig megúsztam a magyar posta tolvajosztagát. Eddig.

Három hete várok egy csomagot, de az istennek sem akart megérkezni. Felvettem a kapcsolatot az eladóval az Ebayen, aki elküldött egy tracking numbert, de azzal sokat nem tudtam kezdeni, mert úgynevezett domestic number (vagymi), aminek lényege, hogy amíg az államokban van, addig tudtják követni, ha elhagyta az országot, sima levélként megy tovább. Aminek meg semmilyen azonosítója sincs, így aztán szabad préda.

Valami Tibinek most van egy Tommy Hilfiger mellénye, legyen vele boldog (de azért szarjon ki egy süncsaládot).

Mellékszál: amíg kutattam, hogy merre van a csomag (és csomag-e egyáltalán), beszéltem kb. 10 postai alkalmazottal 10 különböző helyen (kb. másfél órányi telefonálgatásról van szó), mert összevissza küldözgettek, miszerint ez nem az ő asztaluk, hanem. A tízből öttel sok gond nem volt, három meglepően kedvesen és segítőkészen viselkedett, a maradék kettőtől viszont falra tudtam volna menni. Körülbelül a “Miért zavarsz te engem, bazdmeg?” attitűd szellemében válaszolgattak a kérdéseimre. De ezt a két idiótát leszámítva tulajdonképpen kellemesen csalódtam a postai dolgozókban. Legalábbis azokban, akik a telefont kezelik. Arról a parasztról, aki lenyúlta a csomagot, inkább nem is mondanék semmit…

Megosztod:
  • blogtercimlap
  • Linkter
  • Propeller
  • Facebook
  • del.icio.us
  • YahooMyWeb
  • co.mments
  • Technorati
  • Google
  • Internetmedia
  • description

Posted in Hungary.

0 Responses

Stay in touch with the conversation, subscribe to the RSS feed for comments on this post.

You must be logged in to post a comment.