Visszásságok a budapesti közlekedésben, XLIII.

Van Angyalföldön egy utca, a Kis gömb utca. Ennek az utcának a fenti képen kékkel jelölt része kétsávos, egyirányú szakasz, a végén a jobboldali sávból jobbra lehet menni és egyenesen, a bal oldali sávból pedig a fenti irányok mellett balra is ki lehet kifordulni a Reitter Ferenc utcára.

Legalábbis az eredeti tervek szerint. Ugyanis azóta, hogy először erre evett a fene kocsival, azóta azt látom, hogy a bal oldali sávban végig parkolnak a környéken lakók/arra járók. A “végig” pedig szó szerint értendő, mivel gyakran a kereszteződésig állnak a kocsik, az utcaszakasz teljes hosszában. Az ügy szépsége, hogy az utolsó autó ami ott parkol, általában egy dobozos kisteherautó, ami amellett, hogy a kanyarodósávot foglalja el,  a dobozával eltakarja a bal oldali lámpát is (itt kell megjegyezni, hogy kiegészítő lámpával szerelt közlekedési lámpáról beszélünk, a jobbrakanyarodást jelzi a plusz zöld, ami korábban szokott felvillanni, mint az egyenesen és balra engedő zöld).

Azt nem értem, hogy a Közterület-felügyelet (vagy az a szerv, amelyik illetékes) sosem jár erre? Komolyan fontolgatok egy állampolgári bejelentést, vagy hogy hívják, mert kezdem unni, hogy a bal oldali sáv kétharmadát elfoglalják a parkoló autók, főleg a végén, amikor balra kéne kanyarodni. Ez főleg akkor problémás, ha én állok legelől, és jobbra már engedi az autókat a “villanyrendőr”. De hiába teszi ezt, mert én kénytelen vagyok az ő sávukat elfoglalni, mivel az enyémbe egyszerűen nem férek be, még egy Yaris-szal sem, pedig az nem nagy autó. Ilyenkor pedig én vagyok a geci, rám dudálnak a türelmetlen sofőrök, pedig aztán én vagyok az, aki a legkevesebbet teheti az ügyért (előrébb pedig nem tudok menni, mert már így is majdnem a Reitter Ferenc utcán állok…).

Fene sem érti ezt.