Vasárnap és kedd között minden nap futottam a szigeten (azóta nem, de amikor ez a bejegyzés kikerül, valószínűleg épp a szigetcsúcson futok), és kedd volt az első olyan futásom, amikor este futottam. Meglepődtem, hogy mennyien voltak, konkrétan tömeg volt. Mintha a vasárnapi K&H maratonon futottam volna.
Találtam valakit, aki úgy tűnt, hogy az én tempómban fut, így elszegődtem mögé. Valahogy gyanús volt, hogy minden kilóméternél kevesebbet mutat a stopper, mint szokott, de valamiért nem esett úgy a dolog, mintha nagyon kifárasztana. A végén már persze éreztem, hogy nem ez az én sebességem, de másfél kilóméterrel a cél előtt már nem akartam abbahagyni, ahogy a bátyám mondta, “bevitt a szívem”. Arra nem nagyon figyeltem, hogy mennyi az időm, ezért aztán különösen meglepődtem, mikor megnyomtam a stopgombot: 33:59! All-time rekord, nem is nagyon értem, hogy sikerült. ez konkrétan két és fél perc javítás az eddigi legjobbamhoz képest, és 6:23-as ezer métert jelent. Tőlem, aki fél éve még két kilómétert se bírt lefutni egyben…
Másik bátyám szerint simán le tudnék futni egy tizest, én azért ilyen bizakodó nem vagyok. A cél még mindig a stabil 36 perc-körüli szigetkör, ha ez megvan, utána jöhet a többi…
3 Responses
Stay in touch with the conversation, subscribe to the RSS feed for comments on this post.
gratulaciok halma
az en lustasagomat mikor fogom legyozni? ez rettenet
Köszi :)
Ellenben azt magyarázd meg, hogy miért kell már hatodszorra is engedélyezni a kommentedet? Hány e-mail címet használsz kommenteléshez? :)
egyet
You must be logged in to post a comment.