Erre jöttem rá. Persze rohadt fárasztó is tud lenni, de valahogyan erre nem akkor jöttem rá, amikor ma eltekertem Angyalföldtől a Dorottya udvarig (és vissza), hanem amikor bejöttem a gyárba ma, ami maximum egy kilóméter, az mp3-lejátszómban egy dal nem ér végig, míg beérek.
Nekem, kocabringásnak (aki a tavalyi kb. két hetes periódust leszámítva 10 éve ült biciklin utoljára) ez rohadt nagy táv volt, főleg városban, autók közt. De jó volt. 35-40 perc alatt értem célba, ami kocsival legalább ennyi volna, és ha nem fogalom nélkül mentem volna (mentem, amerre sejtettem, hogy lehet menni biciklivel), akkor még 10 perc lejöhetett volna a részidőből. A visszaút nem releváns időileg, mert elidőztem egy kicsit a ZP környékén, de senki sem volt hajlandó eljönni az épp akkor nyitó Pályába (ahol egyébként már drágább a korsó soproni, mint múlt szombaton, skandallum!) meginni egy sört limonádét. Puhányok!
Futár/criticalmass-os elvakultbringás sosem leszek, legalábbis remélem, de arra azért rájöttem, hogy nem rossz dolog biciklizni. Tegyétek ti is!
0 Responses
Stay in touch with the conversation, subscribe to the RSS feed for comments on this post.
You must be logged in to post a comment.